A digitális média megjelenése óta az egyházak kommunikációja változóban van,  számukra is fontossá vált az online jelenlét. Az internet és a különböző közösségi média felületek olyan lehetőségeket biztosítanak, amelyeket szemmel láthatóan az egyházi személyek is szeretnének kihasználni. Érdekes kérdéseket vet fel a tény, hogy egyre több pap kezd influenszer tevékenységbe.

Vajon beleilleszthető-e a kereszténység eddigi gyakorlataiba a papok aktív véleményformáló jelenléte az online térben? Milyen szinten szabályozza az egyház mint szervezet ezeknek a személyeknek a szabad véleménynyilvánítását? Mennyiben független az egyház szervezeti kommunikációjától az influenszer papok tevékenysége? Ezt a kérdéskört a katolikus egyház vonatkozásában, az online jelenléttől nemrégiben visszavonult Hodász András atya esete kapcsán mutatom be.

Papifrankó a YouTube-on

András atya Papifrankó nevű csatornájával 2018.október 10-én csatlakozott a YouTube-hoz. Jelenleg 16 ezer feliratkozója van és 72 videót töltött fel. Négy rovatot, azaz lejátszási listát hozott létre: KV – kérdések és válaszok a világ dolgairól, #papoktitkosélete – mit is csinál egy pap a mindennapok során?, Deus ex Cinema – filmelemzések keresztény szemüvegen keresztül,  plusz egyet, Hogyan imádkozz? címmel, melyet a Magyar Kurír kérésére készített el.

Minden egyes videója, vágási módszerei és előadásmódja beleilleszkedik a YouTube-on jellemző közvetlen vlogger stílusba. Műsorai általában rövidek (6-8 percesek), egy adott kérdéskört kevésbé mélyen érintve, inkább szórakoztató, könnyed hangnemben dolgoz fel. Anyagaiban nem az evangelizációra fekteti a hangsúlyt, inkább a nézőkben felmerülő kérdésekre próbál egyenes választ adni. A feltöltött tartalmak tulajdonképpen az egyház tanítását követik, azonban emellett a személyes vélemény is erőteljesen megjelenik bennük.

Legnézettebb adása egy okos rózsafüzér unboxing videó, amelyet eddig 104 ezren tekintettek meg. A videó hangvétele könnyed, személyes és vidám, András atya sokszor használ szlenget. A kommentelők három táborra oszthatók. Vannak, akik nem magára a tartalomra reagálnak, hanem a munkásságára, melyet pozitívan értékelnek. A másik csoport értetlenül fogadja a videót és az okos rózsafüzér létjogosultságát vitatja. Velük ellentétben egyesek üdvözlik a Vatikán, a katolikus egyház technikai és kommunikációs újításait. Maga a videó műfaja, az “unboxing” átvett forma, viszont vallásos közegbe helyezve nagyon újszerűnek, figyelemfelkeltőnek hat. Tartalmát és mondanivalóját tekintve nem a legizgalmasabb, a magas kattintásszámot is feltehetően az unboxing populáris műfaja és a katolikus egyháztól várt klasszikus kommunikáció közötti kontraszt idézhette elő.

Egyéb megnyilvánulások

Instagram-oldalán katolikus mémgyűjteményt hozott létre. Jelenleg, a leállás után 3 hónappal is majdnem 10 ezer követővel és 327 bejegyzéssel rendelkezik.

A YouTube és Instagram menedzselése mellett részt vett TV-műsorokban, többször is vendége volt például az ATV Egyenes beszéd c. adásának, de szerepelt a TV2-n és állami televíziós csatornákon is. A legtöbb interjú során politikai állásfoglalás kinyilvánítását kívánták elérni András atya részéről. Az ilyen szereplések alkalmával és a különböző online lapoknak adott interjúiban többnyire meg is jelent politikai véleménye, melyet nem egy adott párt mellett, hanem a keresztény értékek mentén fogalmaz meg. Az M5 Ez itt a kérdés c. műsorában például a homoszexualitásról alkotott álláspontját fejtette ki, melyről a HVG is írt. A SZEMlélek magazinba az Index megszűnéséről publikált.

Többször szót ejtett arról, hogy az egyház sem tökéletes, például egy barátja nem nyilvános Facebook bejegyzése alatti hozzászólásában:

A komment nagy port kavart, ezzel kapcsolatban készült vele egy interjú a valaszonline.hu-n, ahol a teljes szöveg is megtekinthető. Mindez azért érdekes, mert politikai tartalomra – a Niedermüller elleni tüntetésre – reagált (ön)kritikusan. A cikkből kiderül, hogy a papok szabadon nyilváníthatnak véleményt és nincsenek tiltások. Ennek némiképp ellentmond, hogy nem sokkal később be kellett fejeznie közösségi média oldalain folytatott tevékenységét.

A leállás

A már említett leállás okait hivatalosan nem tették közzé. András atya sem tájékoztatta közönségét, viszont azt egyértelműen közölte, hogy nem önszántából döntött így és interjút sem adhat. Arra következtethetünk, hogy tevékenységében volt valami kifogásolható. Erről rengeteg lap írt cikket kommentárral, köztük a nepszava.hu , hvg.hu, alfahir.hu, valamint kommentár nélkül a keresztény hírportál, a 777blog.hu is – ahol korábban ő maga is publikált.

Vajon mit tartott helytelennek az egyház Hodász atya kommunikációjában, és ez miért nem lett nyilvánosságra hozva vagy még időben kezelve? A kommentárokban a politikai állásfoglalását és ezzel egyházi érdekek megsértését, András atya „elcelebesedését” és az egyházról alkotott kritikáját fogalmazták meg a kényszerleállás feltételezett indokaiként.

Lépések az új kommunikációs lehetőségek felé

Az online jelenlét jól beilleszthető a kereszténység gyakorlataiba, hiszen már a vírus előtt is rengeteg esemény és liturgia volt elérhető az online térben. Ráadásul 2012-ben XVI. Benedek pápa megáldotta az új eszközök és lehetőségek használatát a kommunikációban, azzal a cselekedetével, hogy közzétette első Twitter üzenetét. A 47. kommunikációs világnap üzenetében az áll, hogy a közösségi elöljárók, a püspökök és papok véleményformáló szerepének eszköze lehet a közösségi média, ahol közérdekű és társadalmi témákkal kapcsolatban is nyilváníthatnak és formálhatnak véleményt, a keresztény értékrend szemüvegén keresztül.

Kommunikációs vakfoltok

A szervezeti kommunikáció irányított, valamilyen álláspontot, szervezeti filozófiát, értékrendet közvetít. A magyar katolikus egyház kifelé irányuló online szervezeti kommunikációja elsősorban az erre a célra kialakított hivatalos weboldalon jelenik meg. Tartalmilag kötött, a szervezeti felépítést, az egyház magyarországi intézményeit, tevékenységeit, a hitélet alapjait és az aktualitásokat – mint a miserend, ünnepek vagy évfordulók – ismerteti.

A hivatalos csatornákon kívül egyes papok online tevékenységet is vállalnak a miseközvetítéseken túl a személyes blog, vlog vagy Instagram és egyéb közösségi oldalakon történő tartalomgyártással. A papok mint egyházi személyek, egyrészt a szervezetet is képviselik, ugyanakkor mint magánszemélyek a saját egyéniségüket is megjelenítik a kommunikáció során. Ezáltal válik a mondanivalójuk személyessé, közvetlenebbé, miközben a képviselt értékrendet, a keresztény egyház tanításait teszik a kívülállók számára is érthetővé. Az viszont nem derül ki, hogy szűri-e valaki központilag az egyes tartalmakat.

A papi szólásszabadság korlátai

Látható tehát, hogy az egyház közösségi média felületeken való kommunikációja nem egységes és előre meghatározott. Az influenszer tevékenység természetéből fakadóan ütközhet az egyház mint szervezet szándékával, mivel személyes véleménynyilvánításon alapszik. A kritikus megnyilatkozások miatt ellentmondás, kettősség alakul ki, amelynek következtében látványos korlátozás léphet fel. Hodász András nyilvános szereplései során végig a keresztény értékek mentén fogalmazta meg válaszait. Az általa képviselt nyílt kommunikáció révén ugyanakkor sok támadási felületet adott saját magával szemben, és mivel pap, az egyházzal szemben is. Megnyilatkozásait követően politikai színezetű kritikákat is kapott. Például Kiss Antal nyílt levélben támadta a Magyar Hírlapban az Index melletti tüntetésen való részvételéért.

Jellemző, hogy ha az egyház megtiltja papjainak a szereplést, annak okára nem, vagy csak szűkszavúan ad magyarázatot (ld. Cseh Péter esetét). Az elhallgattatásnak oka lehet, ha az illető mondanivalója nem felel meg a szervezeti értékrendnek, vagy ha a szervezetet hátrányos megítélés vagy kritika éri amiatt, amit az képvisel. Végső soron úgy tűnik, hogy az egyháznak igenis van vétójoga a közösségi elöljárók szólásszabadságával kapcsolatban.

Kiemelt kép forrása: Papifrankó Youtube-csatorna
Info box kép: 777.blog.hu
További képek: Papifrankó Youtube-csatorna, Papifrankó Instagram, 777.blog.hu