A videoblogger, vagy egyszerűen csak vlogger szó hallatán többen elbizonytalanodnak. Végtére is kikről beszélünk? Egy kamera és internetösszeköttetés segítségével bárkiből lehet sztár a népszerű videómegosztó oldalakon, bár a sikerig vezető út ennél jóval több elérendő mérföldkőből áll.
Az idősebb generáció tagjaiból sokan és sokszor tekintenek úgy a vloggerkedésre, mint a legújabb divathullámra, amit csak a szórakozás kedvéért űznek, leginkább a fiatal korosztályban. Azonban mára nemcsak az önmegvalósítás egy lehetséges formájává, hanem pénzkereseti lehetőséggé is vált. Noha hazánkban a YouTube 2006 óta elérhető, a hazai vlogger szcéna még csak felzárkózóban van a külföldi, több milliós rajongótáborral és milliárdos nézettséggel rendelkező példaképek mögött. De mégis mi jellemző erre az új hullámra? Mit kezd az új média éppen most formálódó jelenségeivel a médiakutatás?
Vloggerek a tudomány szemszögéből?
A témában a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszékén tanító két oktató, Glózer Rita és Guld Ádám publikációit tekintem át a továbbiakban. Az írások a maguk nemében figyelemreméltóak, mivel a tudományterület az említett YouTube-generációval még csak nemrégiben kezdett el foglalkozni.
A szerzők valamennyi tanulmányban a vloggerek megjelenését a médiakonvergenciával, vagyis az egyes műfajok, tartalmak, valamint a közönség különböző platformok közötti szabad átjárásával magyarázzák. Emellett szintén fontos tény, hogy a korábban egyeduralkodó tartalomelőállítók mellett az internetnek köszönhetően a felhasználók is feltűnhetnek médiatartalmak előállítóiként. Közös jellemzőjük, hogy amatőrök, laikusak, akik saját tartalmat hoznak létre tanító és szórakoztató céllal, amire az infotainment kifejezés is utal.
Mindez még a valóságtelevíziózás megjelenésével kezdődött, ahol a hangsúly a hétköznapiságra helyeződött át, és a mindennapiság vált a társadalmi diskurzus tárgyává. Ezt a vonalat viszik tovább a youtuberek, akik a késő modern társadalom egy sajátos igényét elégítik ki: gyakorlati tudást adnak át. Eközben pedig maguk is úgynevezett „hétköznapi sztárokká válnak”. Népszerű médiatartalmakra reflektálva alakítanak ki a közönség tagjaival egy közösen beszélt nyelvet, miközben a vlogger könnyed, baráti hangnemben beszél olyan mindennapi témákról, mint a szépségápolás, számítógépes játékok, könyvek, vagy éppen a legújabb mozifilmek.
Míg Glózer Rita 2014-es és 2015-ös tanulmányaiban (Z-generációs tartalom-előállítók az új médiában. Egy Youtube-os amatőr videókészítő munkássága; A nyilvánosság új formái az online felhasználói videókban) kezdetben csak a jelenség okait, valamint a youtuberek általános jellemzőit vizsgálta, illetőleg egy vlogger példáján keresztül mutatta be a médiatevékenység előnyeit és hátrányait, addig Guld Ádámmal közös írásában már a hírnév felől közelítenek a témához. A szerzők 2016-ban közölt publikációi ezt követően a vloggerek által prezentált autoritás és hétköznapiság jellegére, valamint a sztárság youtuberekkel készített interjúkon keresztül való meghatározására fókuszálnak.
Mindennapi hírességek
Guld Ádám tanulmányában (YouTube-sztárok: hírnév és ismertség viszonyai az új médiában) a hagyományos sztár és celeb modellekkel összehasonlítva konstruálja meg a hétköznapi hírességek kategóriáját, akik igazi self-made emberek, kifejezetten a fiatal korosztályból, magasfokú médiajelenléttel (YouTube, Facebook, Twitter, Instagram), mintha csak egy fiatal lenne a szomszéd házból. A sikerhez vezető út azonban rögös, és jelentős időre van szükség ahhoz, hogy valaki igazán ismertté válhasson a szcénában, habár a magyarországi piac még kevésbé telített. Mindenesetre szükséges hozzá a kritikák helyén kezelése (a szerző a „vastag bőr” kifejezéssel él), egy népszerű, még valamennyire kiaknázatlan témára, egyedi stílusra, illetve az, hogy a YouTube felfigyeljen az adott vloggerre és partnerkapcsolatot kínáljon, mert csak így részesülhet az adott youtuber a reklámbevételekből.
Emellett újabbnál újabb üzleti stratégiákat alkalmaznak: termékmegjelenítéseket helyeznek el a videókban, reklámfilmekben tűnnek fel, könyveket írnak, sajátmárkás termékeket árulnak online webshopokban és közönségtalálkozókon vesznek részt. A legtöbb esetben mindez a hobbiból növi ki magát, és válik tudatos, jövedelmező vállalkozássá. Mindehhez azonban kulcsfontosságú a közönség beható ismerete, az igények felmérése, valamint azok kiszolgálása, végtére is nekik köszönhetnek mindent.
Hétköznapi tudás, televíziós modell
Glózer Rita 2016-os publikációjában a videoblogok televíziós sémákhoz hasonló szerkezetére hívja fel a figyelmet. Így vannak olyan műfajok, amelyek kifejezetten a nők igényeit szolgálják ki, ezek az úgynevezett beauty-videók, ahol főként do it yourself-jelleggel (DIY) készítik el házilag az adott szépségápolási kiegészítőt, terméket, eközben pedig gyakorlati tudást adnak át. Mindezek kiegészülnek: haul-videókkal, ahol az újonnan vásárolt termékeket (legyen ez szépségpolási termék, vagy könyv) mutatják be, mondják el róla tapasztalataikat; tag-videókkal, ahol a rajongók által feltett kérdésekre válaszolnak; illetőleg kihívás-videókkal, ahol valamilyen ügyességi feladatot oldanak meg.
Ezek mellett már inkább a férfiakhoz kötődő gameplay-ek a videojátékok világába engednek betekintést, osztanak meg hasznos stratégiákat, tippeket a végigjátszáshoz. A paródiák a remixszelés, maszkolás technikájával dolgozzák át a már kész médiatartalmakat, illetőleg a filmes és könyves kritikák valamilyen debütáló kulturális termékről mondanak szubjektív véleményt. Mindezek tovább két fő csoportba, a tutorial és a videónapló kategóriájába illeszthetők be, ám a határok nem élesek, gyakori az átfedés.
A kutatások mindkét esetben kizárólag magyar vloggereket választottak az akkori statisztikák szerinti TOP 100-as listából.
Mindegy azonban, hogy a témát a sztárság, vagy éppen a hétköznapiság felől vizsgáljuk, mivel egy még új, kialakulóban lévő és folyamatosan változó területről beszélünk, egy megfelelő fogalmi háló nélkül nehéz elemezni. Mindazonáltal a youtuberek külföldi sikerein felbuzdulva a hazai szcéna is egyre jelentősebbé válik, így a tudomány számára elkerülhetetlenné válik, hogy foglalkozzon velük.
A kép forrása: TubeNews
Címkék:Glózer Rita, Guld Ádám, Médiaoktatás, Vlog, Vlogger, YouTube