A technológia fejlődésének köszönhetően egyre több szektorban alkalmaznak robotokat az emberek munkájának segítésére. Az ipari robotok mellett létezik a robotoknak egy másik fajtája is, melyet a kifejezetten emberközpontú feladatok elvégzésénél lehet hasznosítani: a szociális robotok. Hogyan alkalmazzák az ilyen típusú robotokat az idősgondozás és az egészségügy területén? Elsősorban erre a kérdésre kerestük a választ, figyelembe véve a témával kapcsolatos etikai kérdéseket, továbbá azt is, hogyan népszerűsíti a média a robotika ezen formáját.

Szociális robotok az idősgondozásban

Pepper, a SoftBank Robotics által fejlesztett humanoid robot

Az elöregedő társadalmakban – amilyen Magyarország is – sokszor problémát okozhat az idősek egyre növekvő száma, miközben nincs jelen megfelelő mennyiségű személy, aki el tudná látni őket. A jelenséggel összefüggésben fontos szerepet játszik az elmagányosodás problémája is. A szakértők egyik célja éppen ezért az, hogy a szociális robotok beszélgetőtársként szolgáljanak a magányos idős embereknek. Ezen felül pedig segítséget nyújthatnak az ápolóknak azáltal, hogy bizonyos mindennapi feladatok elvégzésében is támogatják az érintetteket. Erre példaként említhető a robotok kiszolgáló-funkciója, vagy a mosdatásban nyújtott támogatás.

Magyar egyetemek, mint például az ELTE és a Debreceni Egyetem is részt vesznek nemzetközi együttműködésekben a téma kapcsán. Szombathelyen is dolgoznak azon, hogy magyarul tanítsanak egy nemzetközi projekt keretében fejlesztett robotot, akit kifejezetten beszélgetőtársnak szánnak a kutatók. Egy további példa lehet Pepper, akit bár gyakran ügyfélszolgálatos robotként alkalmaznak, Németországban már idősotthonokban is helyet kapott.

Szociális robotok az egészségügyben

Egy másik fontos terület a szociális robotika kapcsán az egészségügy. Nemcsak az idős emberek gondozását könnyíthetik meg ezek a robotok, hanem a páciensekét is. Amellett, hogy segíthetnek a betegek állapotának monitorozásában, olyan feladatokat is képesek lehetnek elvégezni, mint például a páciensek mozgatása, emelése. Olyan robotokat is terveznek, amelyek a kórházi nővérek munkáját segítik, emellett pedig szórakoztatást nyújthatnak az ápoltaknak.

Az egészségügyben történő felhasználásra példaként említhető Paro, a japánban fejlesztett bébifóka-robot. A szakértők szerint ez a robot hasonló hatást képes elérni, mint a terápiás állatok, és gyakran demenciával küzdő betegeknél alkalmazzák.

Paro mellett további jó példa ezeknek a robotoknak az egészségügyben történő hasznosítására, hogy a Covid-19 járvány idején lehetőséget nyújtottak arra, hogy a személyes találkozások számát csökkentsék például azáltal, hogy emberek helyett ők mérték meg a betegek testhőmérsékletét. Ezen felül UV-fertőtlenítést is végeztek egészségügyi intézményekben, és figyelmeztették a pácienseket a szabályok betartására.

Paro, a bébifóka-robot és tervezője, Dr. Takanori Shibata

Felmerülő nehézségek és etikai kérdések

A társadalmi hasznosíthatóság mellett nem hagyhatók figyelmen kívül az esetlegesen felmerülő nehézségek. Az egyik ezek közül, hogy bár kivitelezhető elképzelésnek bizonyul szociális robotokat bevetni az idősgondozás területén, gyakran pont az említett korosztály tagjai zárkóznak el leginkább egyes technikai újítások elől, akár a szociális robotokat is beleértve.

Egy további felmerülő probléma az etika kérdése. Johanna Seibt filozófus úgy véli, interdiszciplináris összefogás szükséges ahhoz, hogy a társadalmi-kulturális szempontokat is előtérbe helyező projektek keretében készüljenek szociális robotok. Megemlíti, hogy a társadalom- és bölcsészettudományoknak is fontos szerepet kellene tulajdonítani a fejlesztések során. Dr. Oliver Korn is felvet etikai kérdéseket, például, hogy a szociális robotok emberi érzelemutánzása hazugságnak számít-e. Mindkét említett kutató kiemeli, hogy fontos szerepe van annak, hogy ezek a robotok milyen külsőt kapnak.

Az etika témáját illetően konkrét megállapításokra is jutottak az egyes kutatások során. Például a robotok kinézetét tekintve külföldi tapasztalatok alapján megfigyelték, hogy azokhoz a robotokhoz tudnak az emberek leginkább kötődni, elfogadást mutatni feléjük, amelyek inkább házikedvencként viselkednek.

Érdekesség, hogy az ELTE etológiai tanszékének vizsgálata is ugyanerre a megállapításra jutott. Korn kutatása pedig azt találta, hogy tulajdonképpen számos etikai kérdésben maguk a szakértők sem értenek egyet. Az általa megkérdezettek körében ugyanakkor összességében elmondható volt, hogy úgy vélték, az ápolói feladatokat, mint például a betegek mosdatását és ágyba helyezését, továbbra is inkább embereknek kellene végezniük.

A média mint népszerűsítő eszköz

Érdemes arról is szót ejteni, hogy a fejlesztők hogyan használják a médiát arra, hogy minél több ember ismerje meg a szociális robotokat. Az embert segítő mechanikus építmények ötlete korántsem új gondolat, olyannyira, hogy már az ókorban is megjelent. A szociális robotok médiaszövegekben való felbukkanása szintén nem 21. századi találmány. A sci-fikben gyakran jelennek meg a robotok az ember segítő társaként, példaként említhetjük a Star Warsból C-3PO és R2D2 karakterét. Azonban napjainkban már olyan médiatermékek is szólnak szociális robotokról, amik inkább a valóságon, mint fikción alapulnak.

Az egyik ilyen népszerűsítés céljából létrejövő alkotás Dr. Oliver Korn képregénye. A mű egy detektívsztori keretében mutatja be a szociális robotikát, és tartalmaz valódi példákat, illetve eredményeket Kornék kutatásaiból. Egy másik példa a Szia, A.I.! című film, melyben a már korábban említett Pepper-robot is megjelenik. Itt Pepper egy nagymama beszélgetőtársaként van jelen, hogy az idős hölgy ne érezze magát túlságosan egyedül. Időközben azonban kiderül, hogy Pepper nem mindig érdeklődik a nagyi által szóba hozott témák iránt, így a film igazából egy felmerülő problémát is felvet.

Ez még csak a kezdet…

Mint láttuk, a szociális robotokat már most is több területen alkalmazzák emberek segítésére, azonban ahogy több kutató is kiemelte, van még tere a fejlődésnek. Nem elhanyagolhatók az etikai szempontok sem, és több tudományterület összefogása szükséges ahhoz, hogy a lehető legoptimálisabb „társrobotok” készüljenek el. Most még csupán a szociális robotika fejlődésének kezdetén vagyunk, és csak idővel fog kiderülni, hogy ezek az újdonságok mennyire terjednek el, és végső soron mennyire válnak be.

Nyitókép forrása: Pexels
Pepper robot képének forrása: Wikipédia
Paro robot képének forrása: Wikipédia