Visegrádi stratégiák: van kiút a foglyul ejtett médiából?

2019.03.29 • Aktualitások, Média és politika, Médiagazdaság • Szerző:

Egy kép a Mérce adománygyűjtő kampányából.

Közép-és Kelet-Európa médiapiacain a 2008-as gazdasági válság következményei sokkal drasztikusabbak voltak, mint Nyugat-Európában. Ma a foglyul ejtett médiapiac jellemzi a legtöbb visegrádi országot, de mindenütt akadnak innovatív kezdeményezések, amelyek a média anyagi fenntarthatóságát próbálják megteremteni előfizetések, közösségi finanszírozások, ösztöndíjak vagy paywallok segítségével – utóbbiból Magyarországon a hírmédiában egyetlen egy sem működik, ami egyedülálló helyzet a régióban.

Ha a média meg akarja őrizni a függetlenségét, fenntartható üzleti modellekre van szüksége. Ez a nyugat-európai médiumoknak is nagy kihívást jelent majd a jövőben, de Közép-és Kelet-Európában már régen akuttá vált a probléma. A 2008-as gazdasági válság következtében a reklámpiac súlyos veszteségeket szenvedett, közben a hagyományos médiumok a fizető vásárlók jelentős részét is elvesztették.

A válság után a külföldi tulajdonosok elkezdték eladni veszteségessé váló médiabefektetéseiket. Sok médium került helyi üzletemberek kezébe, akik jellemzően nem médiavállalkozók voltak, és nem feltétlenül azért finanszírozták a médiumok veszteségeit, hogy fenntartható vállalkozássá tegyék őket.

Az elmúlt évek médiapolitikai fejleményei miatt Magyarország folyamatosan az érdeklődés középpontjában van Európa-szerte, de a fejlődési irányok a régió többi országában is hasonlóak.

Veszteséges üzletté vált a hírszolgáltatás

“Mióta veszteséges üzletté vált, a média ördögi körbe került. Ebből a szempontból évről évre romlik a helyzet a régióban. A médiapiacokon az oligarchák dominálnak ” – mondta az EJO-nak Václav Štětka cseh médiaszakértő, jelenleg az angliai Loughborough University oktatója.

A növekvő “oligarchizáció” ellenére a cseh és a szlovák médiapiac még mindig sokszínűbb Štětka szerint, mint a magyar. A mainstream média nagy része oligarchák vagy befolyásos üzleti csoportosulások kezében van, de nem minden tulajdonos tekinthető a kormányzat közeli szövetségesének, sőt, közülük néhány médiatulajdonos függetlenként próbálja pozícionálni magát. Ez a hozzáállás kedvezőbb lehet, és jobban elősegítheti a professzionálisabb média létrehozását, mint egy olyan tulajdonos, aki a politikai klientúra része. Ám egy oligarchák által dominált médiapiacot a kutató szerint semmiképp nem lehet egészséges környezetnek nevezni az újságírói függetlenség szempontjából.

A politikai szereplők láthatóan minden visegrádi országban felismerték ennek a problémának a politikai előnyeit, ezért kevéssé érdekli őket, hogy megoldást találjanak rájuk, olyan feltételeket teremtve, amelyek kedveznek az újságírói függetlenségnek.

Lengyelország annyiban különbözik a másik három visegrádi országtól, hogy ott a gazdasági válság után is jelentős maradt a külföldi tulajdonosok szerepe a piacon. A lengyel kormány próbál is fellépni ez ellen, a média “visszalengyelesítése” a Jog és Igazságosság (PiS) a kormány bevallott célja. Ennek következtében 2011-2013 óta csökkent a külföldi médiatulajdonosok aránya.

Közben minden visegrádi országban akadnak innovatív kezdeményezések, amelyek a média anyagi fenntarthatóságát próbálják megteremteni előfizetések, közösségi finanszírozások, ösztöndíjak vagy paywallok segítségével.

Szlovákia, az úttörő

5.4 millió lakosával Szlovákia nagyon kis piacnak számít, ennek ellenére több érdekes kezdeményezés indult el innen. Ilyen például a szlovák sikersztori, a Denník N, amelyet az SME napilap korábbi munkatársai alapítottak. Az újságírók akkor hagyták el az SME-t, amikor a lap egykori társtulajdonosa eladta részesedését a szlovák Penta befektetői csoportnak 2015-ben, mert tartottak az “oligarchizálódás” negatív hatásaitól.

Az új napilap, a Denník N nyomtatott formában is megjelenik, fizető vásárlóinak nagy többsége azonban online előfizető, ők 2018-ban már 30 ezren voltak. A szerkesztőség saját bevallása alapján a bevételük 75 százaléka ma már az olvasóktól érkezik. A Google Digital News Innovation Fund támogatásával kifejlesztettek egy szoftvert is, ami a látogatók preferenciáit elemzi. Így kiderül, hogy az olvasók milyen tartalmakért hajlandóak fizetni, és a rendszer lehetővé teszi, hogy személyre szabott marketinggel próbálják elérni a fogyasztókat. Később a Denník N tulajdonosai között is megjelent egy befektető, az ESET szoftvercég szlovák tulajdonosai lettek 51 százalékos tulajdonosai a kiadónak, 49 százalék a szerkesztőségnél maradt. A Denník N modelljét időközben már Csehországban is átvették, a lap cseh verziója, a Deník N októberben indult el. Cseh befektetők állnak a lap mögött, a Denník N szlovák kiadója kisebbségi tulajdonos.

Egy másik érdekes szlovák fejlesztés a “nemzeti paywall” volt, amit a szlovák startup, a Piano Media hozott létre 2011-ben. Számos mainstream szlovák online újság egyezett meg abban, hogy alkalmazza a Piano által fejlesztett közös paywallt. A lapok fizetős tartalmait egy darabig csak egy közös fizetőrendszeren keresztül lehetett elérni. Az olvasóknak csak egy előfizetésre volt szüksége, cserébe az összes résztvevő médium tartalmaihoz hozzáfértek. Kezdetben sikeres volt a vállalkozás, a régió más országaiban is elkezdtek terjeszkedni, Szlovákiában mégis vége lett a nemzeti paywallnak 2016-ban, amikor számos részvevő médiavállalkozás elhagyta a Piano rendszerét, hogy inkább teljesen a saját ellenőrzésük alatt tarthassák az online előfizetéseket.

Csehországban nyomtatott, Lengyelországban nonprofit

Csehországban is előfordult, hogy újságírók egy csoportja felmondással reagált a fenyegető “oligarchizációra”, és amikor a lap gazdát cserélt, inkább saját médiavállalkozást alapítottak. Andrej Babiš, Csehország második leggazdagabb embere és jelenlegi miniszterelnöke 2014-ben vette meg a Mafra lapkiadót, két jelentős cseh lap kiadóját. A távozó újságírók több új újságot is alapítottak, amelyek közül az egyik nem online portál, hanem nyomtatott magazin, a Reportér, ami csak havonta egyszer jelenik meg, és a mélyebb elemzésekre, valamint a tényfeltárásra koncentrál. A reklámbevétel és a lapeladások mellett a lap alapítványának adott támogatásokból finanszírozzák a lapot.

Lengyelországban a tényfeltáró-elemző nonprofit portál, az oko.press az egyik legismertebb online vállalkozás, amelynek az az érdekessége, hogy az indulását a lengyel liberális napilap, a Gazeta Wyborcza támogatta, vagyis egy nagy múltú tradicionális napilap kiadója fektetett be egy olyan nonprofit vállalkozásba, amihez hasonlók többnyire a lapkiadókon kívül fejlődnek. A 2016-ban alapított oko.press különböző alapítványi támogatásokat is igénybe vett, de hosszú távon a közösségi finanszírozásra építenének, amit próbálnak professzionális szintre emelni. A lap újságírója, Agata Szczęśniak 2018-ban egy potsdami konferencián mesélt arról, hogy az Amnesty International egyik korábbi adománygyűjtőjét bízták meg a közösségi finanszírozási kampányuk felépítésével.

Magyarország, a paywall nélküli piac

Magyarországon egyáltalán nincsenek paywallok a hírszektorban – ez egyetlen más visegrádi országban sincs így. Egyelőre csak néhány szakportál korlátozza előfizetés nélkül elérhető tartalmait. Igaz, ez akár már idén változhat: Uj Péter, a 444.hu portál főszerkesztője év elején mondta a Népszavának, hogy 2019-ben fizetőssé válik a 444.hu. Szerinte szinte biztos, hogy a hvg.hu is ezt az utat követi majd, és nem lehet tudni, meddig “tartja magát” a – Central Médiacsoport tulajdonában álló – 24.hu.

Eddig a 444.hu is a közösségi finanszírozás, vagyis önkéntes adakozás útján próbált olvasói támogatásokhoz jutni, akárcsak a legnagyobb hírportál, az Index. A crowdfunding alkalmazását Magyarországon először a nonprofit alapon működő Átlátszó.hu vezette be, és a szintén tényfeltáró és nonprofit Direkt36 is alkalmazza – mindkettő az alapítványi támogatások mellett.

A Merce.hu pedig az első olyan magyar híroldal, amely kizárólag olvasói hozzájárulásokból finanszírozza a működését. Ezt a modellt követi az egykori Heti Válasz újságírói által alapított Valaszonline.hu is, míg a bezárt Magyar Nemzet munkatársai által alapított Magyar Hang a print termékre építette fel az üzleti modelljét, a lapeladások és az előfizetési díjak bevételeiből tartják fenn a lapot.

Kép forrása: Merce.hu

Print Friendly, PDF & Email

Címkék:, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Send this to a friend