A 2018-as magyarországi parlamenti választásokra a médiarendszer átalakításával, a gyűlölködő és félelemkeltő propaganda terjesztésével, valamint a kritikus média szabotálásával és hiteltelenítésével a Fidesz-kormány olyan helyzetet teremtett, amelyben az ellenzéki álláspontok a választók jelentős részét el sem érték, és amelyből teljes mértékben hiányzott az ország jövőjét érintő kérdésekről folytatott érvelő, racionális vita. Nyilvánvalóan nem a torz médiarendszer és kommunikációs környezet volt a Fidesz újabb, kétharmados parlamenti többséghez vezető győzelmének egyetlen oka, de a mindenhonnan akadály nélkül áramló, közpénzből finanszírozott propaganda, illetve az ellenzék elhalkítása nélkülözhetetlen eszköz volt az illiberális hatalom bebetonozásához. A Fidesz politikai előéletét kevéssé ismerő megfigyelők gondolhatták azt, hogy ez a győzelem végre tényleg elvezet a sokszor beharangozott, de mindig elnapolt konszolidációhoz. Ez abban az értelemben biztosan nem következett be, hogy a Fidesz változtatott volna a hatalomkoncentrációt erősítő politikai eszköztáron. Legfeljebb annyiban látunk konszolidációt, hogy a kormánypárt körüli gazdasági érdekkörök valamelyest átrendeződnek. Annyira, hogy az irányításuk könnyebb, a fenntartások olcsóbb legyen. Ez a fajta konszolidáció a leglátványosabban éppen a médiapiacon zajlott le, létrehozva egy, a médiapiac minden szegmensét és a közönség minden csoportját lefedő médiaszörnyet.

A cikk első része ide kattintva olvasható.

Média-konszolidáció a jogon túl

A harmadik kétharmados választási győzelem után Orbán Viktor joggal érezte azt, hogy már nem kell tartania egy újabb Simicskától, egy olyan erőközponttól, aki akárcsak a Fideszen belülről korlátozni képes a hatalmát. Éppen ezért a médiaérdekeltségek működtetésével kapcsolatban megjelenhetett a gazdaságossági, hatékonysági szempont, ugyanakkor annak is eljött az ideje, hogy az új médiatulajdonosok világos üzenetet kapjanak: a rájuk bízott médiumok nem a sajátjaik, azokat kizárólag a Fidesz érdekeinek megfelelően működtethetik. 2018 nyarától érkeztek a hírek valamiféle központosításról, azonban így is nagy meglepetéskét érte a nyilvánosságot, hogy 2018. november 28-án Andrew Vajna kivételével az összes korábbi médiatulajdonos ingyenesen felajánlotta médiacégeit egy nonprofit alapítványnak, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak. Az alapítványhoz egyetlen nap alatt 13 médiavállalat csatlakozott, mindannyian ellenszolgáltatás nélkül. Mindössze Andrew Vajna TV2-je és Rádió 1 hálózata maradt ki az összeolvadásból. Az alapítványt 2018 augusztusában alapította egy részvénytársaság, amely a már említett Liszkay Gábor kizárólagos tulajdonában van. Az alapítvány székhelye Liszkay nyaralója. Az alapítvány kuratóriuma egy volt és egy jelenlegi fideszes parlamenti képviselőből, illetve egy Fidesz-közeli kutatóintézet vezetőjéből áll. Az alapítvány célja, hogy „a magyar tömegtájékoztatás részét képező nyomtatott sajtó, rádió, tv, online felületeinek értékteremtő, valamint a magyar nemzeti öntudat erősödését szolgáló tevékenységét elősegítse”. Az alapítványhoz csatlakozott médiacégek összesített nettó árbevétele 2017-ben 55,7 milliárd forint volt, ezzel az alapítvány egyetlen nap alatt a teljes magyar médiapiac forgalmának 16 százalékát tudhatta magáénak.

Egy ilyen összefonódás természetesen versenyjogi és médiajogi szempontból is aggályos. A magyar versenyhatóság, mint minden ilyen értékű összefonódás esetében, most is köteles lett volna vizsgálni, hogy az jelentős mértékben csökkenti-e a versenyt az érintett piacon, különösen gazdasági erőfölény létrehozása vagy megerősítése révén. Ahogy korábban erről szó volt, a fúzió a médiapiac számos szegmensében jelentősen növelte a piaci koncentráció mértékét, a reklámpiacon pedig olyan portfoliót hozott létre, amellyel a reklámozók minden célcsoportot elérhetnek. A magyar médiatörvény ugyanakkor azt is előírja, hogy a médiahatóság vizsgálja meg, hogy “a független véleményforrások összefonódások utáni szintje is biztosítja a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését a médiatartalom szolgáltatás releváns piacán”. A Médiatanács korábbi kapcsolódó döntései politikailag kifejezetten elfogultak voltak: a Fidesz-közeli médiában zaj összefonódások minden esetben zöld utat kaptak, a kritikus médiát erősítő felvásárlásokat pedig megakadályozta a hatóság. Egy ilyen mértékű és összetettségű médiapiaci koncentrációról azonban nagyon nehéz lett volna kimutatni, hogy nem korlátozza a sokszínű tájékozódás lehetőségét.

A kormány mindenesetre levette a versenyhatóság és a médiahatóság válláról a döntés terhét. A versenytörvény 2013-as, tehát már a Fidesz-többség alatt elfogadott módosítása ugyanis lehetővé teszi, hogy a kormány egyes összefonódásokat „nemzetstratégiai jelentőségűvé” minősítsen, és ezzel kivonja őket a versenyhatósági vizsgálat kötelezettsége alól. 2018. december 5-én a kormány a médiapiaci összefonódás esetében is élt ezzel a lehetőséggel: a Fidesz-közeli médiavállalatok betagozódásáról rendeletben megállapította, hogy az „nemzetstratégiai jelentőségű”, és ezzel mentesül minden engedélyezési eljárás alól. Ez egyúttal annak a beismerése, hogy még a Fidesz által létrehozott törvényi keretek között sem valósítható meg jogszerűen egy ilyen fúzió.

Szűkülő tér

A Fidesz médiaalapítványának létrehozásán túl a legaggasztóbb változás az Index.hu-t, a legfontosabb független online hírforrást érintette. A kormányhoz közel álló magánszemélyek felvásároltak azt a céget, amely a hírportált kiadó alapítvány alapítói jogait gyakorolja, illetve amelyik a hírportál reklámfelületeinek értékesítését végzi. Az alapítói jogok lehetővé teszik az alapítvány működésének módosítását, ami az Index.hu függetlenségének elvesztéséhez vezethet. De enélkül is ellehetetlenítheti a portál működését a reklámfelületek értékesítésének manipulálása. Az Index.hu tartalmaiban egyelőre nem látható változás, de a portál működése nagyon sérülékennyé vált. Az Index.hu átalakítása vagy megszüntetése óriási csapás lenne a független újságírás maradékaira.

A nem Fidesz-közeli médiában további baljós változások is történtek az áprilisi választások után. Tulajdonosa decemberben megszüntette az egyik kritikus hetilapot, a Vasárnap Újságot, ami a továbbiakban csak napilap-mellékletként jelenik meg. A lap tulajdonosa Puch László, az ellenzéki szocialista párt korábbi gazdasági háttérembere, aki egyúttal az utolsó baloldali politikai napilap, a Népszava kiadója is. Puch még 2016-ban alkut kötött Orbán Viktorral, amelynek értelmében bizonyos témák mellőzése fejében a Népszava részesül az állami hirdetésekből. Puch 2018 novemberében egy további hetilapot, a vidéki olvasók körében népszerű Szabad Földet eladta Mészáros Lőrinc médiavállalatának, hogy aztán ez a lap is a Fidesz médiaalapítványához kerüljön.

Az utolsó kritikus hírtelevízió, az ATV 2018 októberében reklámidejének értékesítésével azt a sales house-t bízta meg, amely a Fidesz-közeli médiumok jelentős részének reklámidejét értékesíti, és amelynek tulajdonosa a Fidesz gazdasági köreihez tartozik. Ezzel egy Fidesz-közeli cég kezébe került a kritikus nyilvánosság egyik utolsó nagy elérésű szereplőjének finanszírozása.

Miközben Orbán Viktor még mindig baloldali-liberális médiatúlsúlyról beszél, a magyar médiapiacon alig maradt olyan szereplő, aki valamilyen módon ne kötődne a Fidesz médiabirodalmához. Néhány független hírportál és hetilap mellett az RTL Klub kereskedelmi televízió híradója, illetve a csak Budapesten – és interneten – fogható Klubrádió tudta megőrizni a függetlenségét.

Piaci alapon e médiumok nagy része nem képes működni, mivel az állami hirdetéseken keresztül és egyéb nyomásgyakorlási eszközökkel manipulált reklámpiacon a kereskedelmi hirdetők is erősen meggondolják, melyik médiumban jelenjenek meg. Mára minden független hírportál adománygyűjtő kampányba kezdett, és a Klubrádió is jelentős mértékben támaszkodik az adományokra, ami azonban a stabil és fenntartható működésnek biztosan nem megfelelő garanciája.

A médiaalapítvány létrehozásával és a Fidesz-közeli média látványos összevonásával Orbán az Európai Uniónak is megüzente: ő már ilyen látványos lépéseket is megengedhet magának, az Európában egyértelműen példa nélküli médiakoncentráció sem vált ki semmilyen ellenállást. Itthon a kritikus média a túlélésért küzd, a politikai és a civil ellenzék lassan kifogy az eszközeiből. Ehhez képest a Fidesz még mindig az Európai Néppárt büszke és erős tagja.

Kép forrása: Pixabay